2025/1–2., február 4-én megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Dugaszolóaljzat meghosszabbítása klasszikus nullázással létesült öreg lakásokban
A régi lakások, épületek villamos hálózatának, rendszerének bővítésekor számos kérdés, probléma felvetődhet. A témával most egy olvasó levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: A meglévő épületek bővítésének, védelmének ismétlődően előforduló témájával kapcsolatban lenne kérdésem, pontosabban a meglévő konnektorok klasszikus nullázással történő utólagos felszerelésének, áthelyezésének lehetőségével kapcsolatban. Eddig úgy tudtam, hogy ez mindenképpen lehetséges, amíg az utólag szerelt alkatrészt egy áram-védőkapcsoló védi, ami a hosszabbítóban van, vagy például a dugaszolóaljzatban. Ezt egy VBF képzés során is említették, és a téma megtalálható például a „Kéteres NYM kábel aljzatai” gyakorlati problémák publikáció alatt és más helyeken is. Nemrég megvásároltam Marc Fengel „Elektromos rendszerek tesztelése – 2. kötet” (Hüthig Verlag) című könyvét. A 82. oldalon található egy kijelentés, hogy egy meglévő áramkör klasszikus nullázással történő bővítése általában nem megengedett. Ennek oka az, hogy a PEN-vezeték keresztmetszete túl kicsi a csatlakozásoknál és a túláramvédelem, hibavédelem sem megfelelő az áramkör végi hibára. Most az a kérdés, hogy ezt bővíthetem-e vagy sem? Az ellentétes állítások közül melyik igaz? Személy szerint a rendszer jelentéktelen bővítésének tartom a további aljzatokat, és az ellátási biztonság javításának tekintem, különben a megrendelő azt mondaná: „Nem, ez maradjon úgy, ahogy van, továbbra is többszörös aljzatot fogok használni.” Azonban ez nem hoz előrelépést.
A feltett kérdésekre ad választ a 2025/1–2. számunkban megjelenő írás.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XLVI) – HMKE energiatárolással 1
A mindennapi hírek egyre inkább mind riasztóbb energiaválságokról szólnak, pedig a szerződés nélküli „gratisz” energiaadagunk naponta érkezik hozzánk (megtartó égitestünkről), pontosan 8,3 perc alatt itt van. És csak dől és dől ránk számolatlanul, méretlenül és fizetség nélkül...
Miért is vagyunk akkor most energiaválságban? Elherdáljuk az energiát? Vagy talán képtelenek vagyunk befogadni kellő feltételekkel? Egyáltalán tudjuk-e pontosan milyen feltételekről is beszélünk? Fel vagyunk készülve a „napkorszakra”? Ha tényleg kell ez az energia, akkor miért nem vagyunk képesek jól hasznosítani? Mind-mind megannyi érdekes (húsbavágó!) kérdés, és többségükre ma sincs kielégítő válaszunk.
Cikksorozatunk mostani, 2025/1–2. számunkban megjelenő, ill. következő része az energiatárolással kiegészített háztartási méretű kiserőművekkel foglalkozik.

▪ Csanádi Károly: Tervező és kivitelező kötelező felelősségbiztosítása 2025-ben
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1. napján hatályba lépett rendelkezéseinek megfelelően a jogalkotó megalkotta az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet.
Ez a jogszabály a salátatörvényhez hasonló, de saláta-kormányrendeletnek tekinthető jogforrás. Az a jellemzője, hogy egy kormányrendelettel több kormányrendelet szakaszait módosítják, és új rendelkezéseket is létrehoznak. Sem a „salátatörvény”, sem a „saláta-kormányrendelet” elnevezés a magyar jogrendszerben nem található, mert nem hivatalos kifejezés, csak egy sajátos jogalkotási technika.
A 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet az alábbi jogszabályokat módosította, illetőleg hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz (ez a jogszabály az átvezetések miatt 2025.01.03-tól hatálytalan!).
A 2025/1–2. lapszámunkban induló többrészes cikkben a fenti kormányrendelettel életbe lépő változásokkal foglalkozunk.

▪ Dr. Novothny Ferenc: Napelemes erőmű: DC-ívérzékelő utólagos felszerelése
Kérdés: Egy ügyfél, aki szerelőcsarnokokra már több napelemes rendszert is telepíttetett most egy egyenáramú ívérzékelő utólagos felszerelését tartotta szükségesnek. Kifogásolja azt is, hogy a PV-kábelek egy része a tető felületén fekszik, ami jelentős tűzveszélyt jelent. A tetőburkolat hőszigetelt fém szendvicspanel. A biztosító indoklása: megnövelt kockázatot jelent a 20 000 m² feletti komplexumméret. A legnagyobb rész – mintegy 1,5 hektár – éghető szigeteléssel burkolt és láthatatlan tűzfalakkal valószínűleg tagolódik. De így is elég nagy kockázatnak van kitéve. A napelemes rendszer éghető szigetelésű fémlemeztetőre történő telepítése is jelentős kockázatnövekedést jelent. A „kemény tető” ív miatti tűzveszélyessége lényegesen nagyobb, mint a szabványos vizsgálati igénybevétel. A fém tetőburkolat nem védi meg az alatta lévő éghető szigetelést az égő ív hatásától. A tűz behatolása nagy területen terjedhet, és valószínűleg messzemenő következményekkel járhat az üzemeltetésre és a biztonságra nézve. Ezért utólag be kell szerelni egy automatikus biztonsági lekapcsolót. Ezzel a biztosító továbbra is egyértelművé teszi, hogy ez csak a biztosítási fedezet megadása és az ismert hiba közötti kapcsolatra vonatkozik. A biztosítási szerződéseknek semmiféle hivatalos vagy jogi ellenszolgáltatás szempontjából nincs jelentősége.
Nos, kutattam az interneten, hogy megtaláljam a megfelelő eszközöket. Az általam talált gyártók leállították a gyártást. Vannak jelenleg megfelelő gyártók? A biztosító fedezheti a meglévő rendszer utólagos felszerelését?
A feltett kérdésekre ad választ a 2025/1–2. számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: A felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációinak fontossága
A közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációi készítésének célja, hogy utasítást adjon a villamos kivitelezők részére, annak érdekében, hogy a biztonságosan használható villamos berendezés létesítés tárgyi feltételét megalapozhassák.
A villamos tervezőkön kívül a villamosan szakképzett műszaki vezetők munkavégzése is a villamos kivitelezőket segíti. A villamos berendezés létesítésben munkát végző minden egyes villamosan szakképzett személy feladata a villamos berendezést felhasználó, villamosan szakképzett és képzetlen személyek életének, testi épségének, egészségének védelmén kívül az üzembiztosan működő villamos berendezés létesítése.
A felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezést úgy kell megtervezni, hogy az üzemviteli megállapodás rendelkezéseinek betartásával, a felhasználói belső szabályzat utasításainak betartásával feleljen meg
– a villamos berendezés műszaki leírásában,
– a villamos berendezés kezelési útmutatójában,
– a villamos szerkezetek termékismertetőjében
előírt követelményeknek. A berendezés kezelésének, használata javításának a tervezett rendeltetésének és az előírt üzemeltetési módjának megfelelő használat során bekövetkezhető meghibásodás esetén is veszélytelennek kell lennie. Mindezekkel együtt az elkészített villamos kivitelezési tervdokumentációban alkalmazott tervezői utasításoknak meg kell felelniük a környezetvédelmi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi és munkavédelmi jogszabályokban előírtaknak.
Az üzembiztosan, biztonságosan használható villamos berendezések létesíhéséhez ad útmutatókat a 2025/1–2. számunkban megjelenő cikk, jó néhány rossz példát bemutatva, elemezve.

Arató Csaba: A 280/2024. (IX.30.) Kormányrendelet (TÉKA) kiadása (I.)
A Magyar Közlöny 2024. évi 98. (2024.09.30.) számában jelent meg az új Kormányrendelet, amely felváltja a korábbi „OTÉK” betűszóval jelzett „az országos településrendezési és építési követelményekről” szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletet.
A kormány egyúttal áttekintette a teljes szakterületet és a témakörhöz kapcsolódó még további hét kormányrendeletet adott ki. Kétrészes cikkünkben a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletet – rövidített neve: TÉKA – ismertetjük, kiemelve a villamos szakmához kapcsolódó részeit. A rendelet 2025. január 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor hatályát vesztette az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).
Az új kormányrendelet (hasonlóan az elődjéhez) terjedelmes, 75 oldalon 12 fejezetet, 89 alfejezetet, 138 §-t és 7 mellékletet tartalmaz. Érthető ez a terjedelem, hiszen nagyon sok részletes előírást és létfontosságú biztonsági követelményt tartalmaz, amelyek ismerete, betartása és megvalósítása mindannyiunk létérdeke, és szükséges ahhoz, hogy egészséges, biztonságos körülmények között éljünk. A rendelet elsősorban – a tárgyának megfelelően – általános területrendezési és építészeti jellegű szabályokat állapít meg, amelyekhez kapcsolódnak a villamos létesítési követelmények is. Egyes előírások igen részletesek pl. a konkrét méretadatok esetében. A 2025/1–2. számunkban induló írásban megkezdjük a kormányrendeletben előírt villamos létesítési követelmények ismertetését.