2024/11-12., december 3-án megjelent lapszámunkból

▪ Dr. Novothny Ferenc: Épületinstalláció röntgen, illetve fogorvosi helyiségben
A gyógyászati kezelőhelyiségek villamos rendszerének kialakításával egy olvasói levélre válaszolva foglalkozunk.
Kérdés: Nyugdíjas villanyszerelő mester vagyok, és egy új rendelőt építő fogorvos megkért, hogy nézzem meg a villanyszerelést. Két dolog jutott eszembe:
1. A röntgenszoba ólomfóliával van bevonva, de normál süllyesztett fali dobozok kerültek beépítésre. Azon a véleményen vagyok, hogy itt, az „árnyékolt szobában” vezetőképes dobozokat kell telepíteni. Ezt elmondtam a megrendelőnek, aki továbbította a tervezőnek. A válasz az volt, hogy minden rendben van, így is lehet hagyni.
2. A fogorvosi szobák további potenciálkiegyenlítése érdekében a földkábeleket egy süllyesztett fali dobozba helyezték. Azt javasoltam, hogy ehelyett válasszon egy csatlakozódobozt, amelybe egy potenciálkiegyenlítő sín vagy sorkapocs van beszerelve. Ekkor a földelővezetékek külön-külön is csatlakoztathatók. Így a mérések – pl. földelési ellenállás vagy folytonossági mérés – is könnyebben elvégezhetők. A tervező azt mondta, hogy a potenciálkiegyenlítő sínt a süllyesztett kötődoboz mögötti falba lehet beépíteni. Miután nincs biztosítva ellenőrzőnyílás, szerintem ilyen módon az már nem hozzáférhető.
Megtennék, hogy véleményezik a leírtakat?
Ezekre a kérdésekre válaszol a 2024/11–12. lapszámunkban megjelenő írás, kitérve a helyiségek besorolására és a potenciálkiegyenlítésre a gyógyászati kezelőhelyiségekben.

▪ Déri Tamás: Európai metróvilágítás-fejlesztés – Középperonok világítása
A középperonok világítását tanulmányozva sikerül rátalálni a vágánytengelyre merőlegesen, három sorban elhelyezett fénycsöves világítási megoldásra Prágában és Frankfurtban, ahol a két megoldás között csak a szerelés módja jelenti a különbséget.
Bár közvetlenül a peronok fölött mindkét esetben hosszanti fénycsősorokat is elhelyeztek, a közöttük létesített keresztirányú világítótestek ergonómiai szempontból káros hatásúak a metróvezetők számára. Az előzőkben vázolt problémakör megoldását jelentheti a peronközépen a mennyezetre szerelt hosszanti lámpatest sor. E megoldás előfeltétele a megfelelő belmagasság, és nem utolsósorban a tervező személyes bátorsága, hogy meg tudja védeni magát az ellen a vád ellen, amely szerint kőtáblába vésett előírás, hogy a világítótesteket kizárólag a peronszél fölött szabad elhelyezni.
A 2024/11-12. számunkban megjelenő cikk tovább folytatja az Európai metróvilágítási megoldások bemutatását, szokás szerint sok-sok felvétel segítségével.

▪ Murvai István: A felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációinak fontossága
A közép- és kisfeszültségű felhasználói tulajdonú villamos berendezések kivitelezési tervdokumentációi készítésének célja, hogy utasítást adjon a villamos kivitelezők részére, annak érdekében, hogy a biztonságosan használható villamos berendezés létesítés tárgyi feltételét megalapozhassák.
A villamos tervezőkön kívül a villamosan szakképzett műszaki vezetők munkavégzése is a villamos kivitelezőket segíti. A villamos berendezés létesítésben munkát végző minden egyes villamosan szakképzett személy feladata a villamos berendezést felhasználó, villamosan szakképzett és képzetlen személyek életének, testi épségének, egészségének védelmén kívül az üzembiztosan működő villamos berendezés létesítése.
A felhasználói tulajdonú közép- és kisfeszültségű villamos berendezést úgy kell megtervezni, hogy az üzemviteli megállapodás rendelkezéseinek betartásával, a felhasználói belső szabályzat utasításainak betartásával feleljen meg a villamos berendezés műszaki leírásában, a villamos berendezés kezelési útmutatójában, a villamos szerkezetek termékismertetőjében előírt követelményeknek.
A 2024/11–12. számunkban megjelenő cikk a kivitelezési tervdokumentációk fontosságára hívja fel a figyelmet, részletezve annak követelményeit.

▪ Véghely Tamás: Most már értem a napenergiát (XLV.)
Teljesítmény- és hozammutatók: Eff, PR, QF, FF, Sf, Cf és társaik, azaz mennyi az annyi… – avagy a napelem és napenergia erőművek hozamainak rejtélyes világa.
Egyre több szó esik a hosszabb távú energetikai lehetőségeinkről akár egyéni, akár közösségi vonatkozásban. Lassan ugyan, de egyre jobban körvonalazódik az az energiamodell is, amelyet érdemes lenne (lesz!) követnünk a jövőben (2030–2050).
Ez az energiamodell valószínűleg egy – a mostaninál sokkal (és okkal) – jobban átgondolt Energia MIX lesz, amelyben egyaránt helyet kapnak a globális és lokális energiaforrások – mégpedig a lehető legszélesebb skálán –, ideértve a nukleáris energiát és az ÖSSZES lehetséges megújuló forrást is.
Cikksorozatunk 2024/11–12. számában megjelenő részének alcíme is sok, rejtélyesnek tűnő fontos kifejezést tartalmaz, amelyeket sorra megmagyarázunk. A cikk kilencféle – a hatékonysággal kapcsolatos – mérőszámot mutat be, ismertetve a definíciós képleteket is (EQE, IQE, E_eff, FF, PR, SF, Cf, Yf, PI).

▪ Dr. Novothny Ferenc: Áram-védőkapcsoló üzemi mérésének bizonytalansága
Napjainkban szinte minden szakember digitális műszereket használ a mérésekhez, s néha nem is figyelnek az adott műszerhez mellékelt használati utasításokra, csak egyszerűen leolvassák a kijelzett eredményeket. 2024/11–12. számunkban megjelenő cikkünkben egy olvasó levélre válaszolva foglalkozunk az áram-védőkapcsolók üzemi mérésének mérési tartományával és mérési bizonytalanságával. Egy külön boxban pedig részletesen kitérünk a digitális műszerek mérési hibájára.
Kérdés: A szabvány szerint áram védőkapcsolós mérés esetén a figyelembe veendő mérési bizonytalanságot, pontatlanságot ±10%-al vehetjük figyelembe. A készülékgyártók a használati utasításban – gyártmánytól függően – további +1 vagy +2 digit figyelembevételét nevezik meg. Azon kívül pl. a Fluke katalógus, használati utasítás 79. oldalán az 1664 FC készülékre vonatkozóan a 30 mA es készülékre 26,8 mA maximális megjelenítési értéket ad meg. Ez szerintem több mint 10%-os eltérés. Akkor most melyik adatot kell figyelembe venni a szabványosat, vagy a gyártóit?

▪ Fodor István Bálint: Pánik elleni világítás
A tartalékvilágítás létesítésére vonatkozik egyrészt több EU szabvány (MSZ EN 1838, 50172 stb.) és egy jogszabály, az OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM-rendelet). Ez a kettősség okozhat fejtörést.
Mindennek, amit a jogszabály előír (biztonsági világítás létesítése, biztonsági jelek alkalmazása), a „vonatkozó műszaki követelményben meghatározott” módon kell megvalósulnia. Ezt a kifejezést többször is használja a jogszabály, magyarázata a II. fejezet, 4.§ 199. pontjában olvasható: „nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége”. Ezért a létesítendő tartalékvilágítás esetében a jogszabály teszi kötelezővé a szabvány(ok) alkalmazását.
Ez egy kis kitérő, arra a gyakori kérdésre, hogy kötelező-e a szabvány. Nem, a szabvány alkalmazása önmagában nem kötelező, de minden, az OTSZ által előírt létesítést csakis a vonatkozó szabványok alapján lehet tervezni és megvalósítani. Biztonsági világítás, a menekülési utak jelzései kötelezően létesítendőek (OTSZ 146. §-tól részletesen leírva).
A 2024/11–12. számunkban megjelenő írás a jogszabály által megkövetelt, és szabványok szerint létesített biztonsági világítással és biztonsági jelekkel kialakítandó pánik elleni világítást ismerteti.

▪ Simon Attila: Az okosotthonok története (II.)
Az okosotthonok fogalma az elmúlt években egyre inkább beépült a köztudatba, mint az egyik olyan új innováció, amellyel életünket könnyebbé tehetjük. Az okosotthon – ahol az eszközök és rendszerek összekapcsolódnak, távolról irányíthatóak, és automatizálhatóak – már nem csak álom többé, hanem széles kör számára elérhető valósággá vált.
Cikksorozatunk első részében a kezdeteket ismertettük, a 2024/11–12. számunkban megjelenő második részben a vezetékes, buszos rendszerekkel folytatjuk, és elérkezünk a vezeték nélküli rendszerekhez is. Ismertetjük az EIB-t, a KNX-et, a Lutron-t, a RadioRA rendszert, a Wi-Fi technológiát, a Zigbee és a Z-Wave kommunikációs protokollokat, IoT megjelenését, és bemutatjuk a Watford Smart Home projektet.