Hírek-aktuális

 

 

 

2021/11-12., decemberben megjelent lapszámunkból

2021-11-10

▪ Zöld innováció a Schneider Electric-től a környezetbarát elosztóhálózatokért
lapunkbol_1_250_53A laikusok talán akkor sem veszik észre, amikor éppen látják, de a szakemberek ettől még tudják, milyen fontos szerepet töltenek be a villamos elosztóhálózatokban a középfeszültségű kapcsolóberendezések. És amennyire fontosak a kapcsolóberendezések a hálózat szempontjából, annyira fontos a kén-hexafluorid (SF6) gáz ezeknek a berendezéseknek a működéséhez – de már éppen ideje volt megszabadulni tőle. Az SF6 egyike az üvegházhatás szempontjából legkárosabb vegyületeknek: a gázok üvegházhatásának számszerűsítésére szolgáló GWP (global warming potential) értéke 23 500-szor (!) haladja meg a szén-dioxidét, vagyis egy kilogramm SF6 gáz ugyanannyi kárt tud tenni a környezetben, mint 23,5 tonna szén-dioxid. Az iparágban érdekelt gyártók ezért már egy ideje keresték az SF6 gáz környezetbarát alternatíváját, és a világ egyik élenjáró villamosenergia-berendezéseket gyártó vállalata, a Schneider Electric mérnökei rá is találtak a legkevésbé környezetszennyező gázra: a tiszta levegőre. A vállalat innovatív AirSeT termékcsaládja forradalmian új, saját fejlesztésű megoldást, az ún. Sönt Vákuum Megszakító (SVI™) technológiát alkalmazza, az SF6 helyett pedig nagynyomású, tisztított levegővel töltik fel a kapcsolóberendezéseket. A Schneider Electric SF6-mentes kapcsolóberendezéseit mutatja be a 2021/11-12. számunkban megjelenő cikk.

▪ Dr. Tóth Judit: A Magyar Elektrotechnikai Múzeum, mint emlék? (XXIII.)
lapunkbol_2_250_49A Ganz gyár Mechwart András által létrehozott Villamos Osztályának gyors fejlődése, majd a Bláthy–Déri–Zipernowsky triumvirátus által feltalált transzformátoros áramelosztó rendszer világsikere Budapestre vonzotta a hazai és külföldi szakembereket. A városi villamos telepek építésére irányuló megrendelések folyamatos gyarapodása a gyár részéről is igényelte a műszaki személyzet növelését. A fiatal szakemberek számára kitűnő iskolának bizonyultak a Ganz próbatermében, szerkesztési részlegében vagy a helyszíni szerelésnél eltöltött évek. A pályakezdés során szerzett gyakorlati tapasztalatokat azután részben a hazai erősáramú iparban, részben pedig az elektrotechnikai tudományok oktatásában hasznosították. Az sem volt ritka, hogy kisebb magáncégek fejlődésének lettek meghatározó személyiségei. Azok közül, akik végül a budapesti műegyetemi katedrát választották, kiemelkedik Liska József, aki nélkül évtizedeken keresztül elképzelhetetlen volt a magyar villamosmérnök képzés. A professzor életművét foglalja össze a 2021/11-12. számunkban megjelenő írás.

▪ Peter Respondek: Elektromágneses összeférhetőség (VIII.)
lapunkbol_3_250_50Egy olyan műszaki rendszer biztonsága, amely nemzetközileg is biztonságosnak tekinthető, és amelynek az a jellemzője, hogy a termelőlétesítmény és a gépek nem jelentenek veszélyt sem az emberre sem a környezetre, ez az ún. üzembiztonság. Az automatizált rendszerek és az ezeket összekötő buszrendszerek csak akkor működhetnek megbízhatóan és problémamentesen, ha minden építőelem, készülék és alkatrész – a felhasználás helyén – rendeltetésszerűen, hálózatba kötve együtt tud működni. Az üzembiztonságra különös veszélyt jelentenek a vezetett zavarok és az elektromágneses terek, csatolások, de veszélyt jelentenek magukra a folyamatokra és az egyes eszközökre is. Az elektromágneses összeférhetőségi jogszabályokkal és a megfelelő MSZ (DIN VDE) előírásokkal (lásd a VII. részben) egyrészt a jogalkotó, másrészt a szabványalkotó testületek igyekeztek már a korai szakaszban határértékeket meghatározni (lásd a IV. részben). Az eszközök, üzemek és rendszerek egymással és más összekapcsolt rendszerekkel való összeférhetősége átfogó kérdés, amellyel mind az energia-, mind az IT-, mind a kommunikációs és az MSR-világnak ((Motor Schlupfregelung – motor fékszabályozás) meg kell küzdenie. A cikksorozat 2021/11-12. számunkban megjelenő része a teljes rendszer működéséhez szükséges átfogó, EMC-kompatibilis tervezést és szakszerű telepítést ismerteti. 

▪ Dr. Novothny Ferenc: Megszakítók helyes rajzjelölése
lapunkbol_1__250_01Egy olvasói levélben ezúttal a megszakítók rajzjelölésével kapcsolatban tettek fel kérdéseket, ezekre válaszolva foglalkozunk a témával.
Kérdés: A megszakítók elektromágneses gyorskioldóinak általános jelölése egy nyíl, amely a nyitott érintkezőről indul, de ez nem utal a termikus kioldásra. Miért van ez így? Miért nem vonatkozik mindkét kioldásra, hiszen kétféle kioldás van?
Válasz: Sajnos csalódást kell okoznunk az olvasónak. A megszakító grafikus szimbólumát vagy áramköri szimbólumát egyetlen érvényben lévő szabvány sem tartalmazza. MSZ 9200-16:1988 „Villamos rajzjelek. Kapcsolók és érintkezők” visszavont szabvány, amelyet az MSZ IEC 617-7:1993 helyettesített. Az MSZ EN 60617-7: 2000 „Villamos rajzjelek 7. rész: Kapcsoló-, működtető- és védőkészülékek”, szintén visszavont szabvány a kapcsolási rajzokban használt grafikus szimbólumokra vonatkozik. Az európai szabvány azonos az IEC 60617-es szabvánnyal, ám az IEC szabványok nem minden országban kerültek elfogadásra, ami különösen igaz az USA vonatkozásában. Az MSZ EN 60617 a tisztán magyar MSZ 9200 szabványsorozat helyébe lép. A megszakítók helyes rajzjelölésével foglalkozik részletesen a 2021/11-12. számunkban megjelenő írás.

▪ Murvai István: Új építmények villamos berendezésének létesítése – a tervellenőrzésnek, a kivitelezés gondos előkészítésének a fontossága

lapunkbol_2_250_48Általános szabályként az építtetők által ismert előírás, hogy az építés engedélyezési eljárásra kötelezett építési tevékenység kivitelezési tervdokumentáció és hatósági engedélyezési eljárás alapján végezhető. Ha az építtető nem kellően jártas az építésjogi eljárásokban és műszaki biztonsági előírásokban, sokszorosan megtérülő költség a beruházási tanácsadó vagy fővállalkozó megbízása. További szintén megtérülő ráfordítás a villamos tervellenőr megbízása is. A kivitelezési terveket a villamos kivitelezőnek is ellenőriznie kell, ez azonban nem mindig történik meg, és legtöbb esetben idő hiányára hivatkozva elmarad, vagy nem kellően alapos. Az építtető számára sovány vigasz, hogy a tervezési-kivitelezési hibák következményeit a tervező és a kivitelező egyetemlegesen viseli. A 2021/11-12. számunkban megjelenő írás részletesen ismerteti a kivitelezés előkészítésének lépéseit.

▪ Dr. Novothny Ferenc, Arató Csaba: Megint új előírások, vagy mégsem?! (III.)
lapunkbol_3_250_49Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM-rendelet 4. §-ában foglaltaknak megfelelően az iparügyekért felelős miniszter Szakági Műszaki Szakbizottságot hozott létre, hogy az NGM-rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedését elősegítse. Cikksorozatunk 2021/11-12. számunkban megjelenő része ezúttal a „Felhasználó berendezések”-re vonatkozó előírásokat ismerteti.

Hírlevél

Hírlevelünk havonta kétszer friss hírekkel, hasznos szakmai információkkal szolgál!

feliratkozás

Előfizetés

Legyen naprakész szakterületén! 
Fizessen elő Ön is szaklapunkra!

bővebben
Archívum
bővebben
Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektronikai Egyesület Óbudai Egyetem Kandó Alapítvány Világítástechnikai Társaság Magyar Épületgépészek Szövetsége Proidea Proidea